Tewen’niá:we ohénton ne shahonnitiohkón:ni, Rotitiohkwaién:tahkwe ne Haudenosaunee

Thó:a 900 niiohserá:ke ó:nen ne ioti’tá:raien ka’nisténhsera shihonwatiia’tará:kwas ne Rotiianehr ohén:ton ia’tahá:ta’ne ne Iáia’k Nihononhontsá:ke Raotitióhkwa
By Shelby Lisk - Published on Oct 18, 2019
Ne Haudenosaunee Raotitióhkwa, énska’k í:ken ne Mohawk, Onondaga, Seneca, Cayuga, Oneida, tánon ne Tuscarora raotiianerénhsera. (Wikimedia Commons)

Comments

X

This article has been translated from English to Mohawk by Hilda Nicholas and Wilhelmina Beauvais. To read this article in English, click here. To learn more about TVO.org’s Indigenous translation initiative, click here.

“Ionkwatatkoráhston ne Haudenosaunee tóka’ ni’ Iroquoian naakwaia’tó:ten tsi náhe ne Seskéha 31, 1142,” wahén:ron ne David Newhouse. Onondaga thotahshá:ronte ne Six Nations of the Grand River ohén:ton ié:rate tsi shakotá:tis ne Chanie Wenjack Ionterihwaienstáhkhwa aionteweiénste ne onkwehonwehnéha ne Trent University. E’tho shihskaráhkwe ne tontié:renhte wahontkénnísa ne Confederacy.

The Haudenosaunee Confederacy — O’serón:ni rotina’tónhkwen Iroquois Confederacy, ok ne Tiorhen’shá:ka League of Five Nations nen’né:’e ionkhina’tónhkwen — shahontoríshen tsi ronterí:ioskwe tsi na’tehón:tere akwé:kon énska wahónton ne Mohawk, Onondaga, Seneca, Cayuga, tánon Oneida, ohna’kénke ne Tuscarora Nation wahontiátaren ne 1722.

Tsi ní:ioht tsi ronathró:ri, Huron nahaia’tó:ten confederacy, washakohró:ri ne kanakerahseraké:ron akonwaia’tá:ta ne ionteriiohstáhkhwa tsi karón:tote nà:kon ahontshá:ton, ohna’kénke karonta’kó:wa ne skén:nen konwana’tónhkwen, Onondaga Nation nón:we tiorón:tote. Kí rónkwe skén:nen Rón:nis wahonwanátonhkwe.

“Wahrón:ni ne ohén:ton ia’tahatí:ta’ne akwé:kon ne wísk nihononhontsáke,” wahén:ron ne Newhouse. “50 nihá:ti wahonwatiia’tará:ko, 50 nihá:ti rotiiánehr skátne wahatitsénhaien ne wahatihtharáhkwe tsi niiawénhserons, tánon nahò:ten rotikaronniátha, wahonte’nién:ten tsi ní:ioht tsi aioiá:neren’ne. Ne wahatíhsere tsi ní:ioht tsi kahiá:ton ne Gayanashagowa (Kaianere’kó:wa), tiorhénsha né:ne Great Law of Peace.”

Tsi ní:ioht tsi wathró:ris ne Kaianere’kó:wa ónhka ne Roiánehr enhá:ton ne confederacy wentá:onts enho’nikonhriióhake, enhorihwakwaríhshion, enhenhnatén:son, enthorihwaierí:hake, tánon skén:non tsi ní:ioht tsi tahathá:ren, ashakohénte’se ne tkaié:ri tánon ioterihwakwaríhshion. Ne roiánehr aháton wentá:on rononhsesháka tánon ratáti énska ne iá:ia’k nihononhontsáke owén:na.

Ne 1885 tiorénsha tekawennaté:nion ne tsi nikaianerenhseró:ten, raienthóskwe tánon Onondaga roiá:nehr Seth Newhouse (David teiohsotsheráseren tsi rohsotkénhen), ráton “kwah raoneriahnéshon tsi skén:nen tánon ka’nikonhrí:io, tánon ne raoti’nikonhráke ne khok enwá:take nahò:ten ne ashakoti’nikonhraié:rite ne kentióhkwa (confederacy) ónkwe.”

Tsi nahò:ten thonehtáhkwen ne Haudenosaunee, konnón:kwe enhonwatiia’tará:ko ne ohén:ton ia’tenhonwatitáhste, enhonwatiiéntere’ne ne nithotiión:sa tsi niká:ien roiánehr ahá:ton tánon ne nitiotiión:sa ne ka’nisténhsera akontená:tonhkwe, eniakotirihón:nien ne owenna’shón:’a tánon tsi niionkwarihó:ten. “Énska tsi nitiotierá:ton ohstón:’a wentó:re kí kaianerere’kó:wa,” wahén:ron ne Newhouse, “né:ne tsi iah thaón:ton ne konnón:kwe ohén:ton ia’takontí:ta’ne… nó:nen entewanonhtonniónhwe ne kí 21st century, iah e’tho tetsot nón:wa tsi ní:ioht tsi tewatkáthos.

Akwé:kon nón:wa ne onkwehshón:’a ieiá:tare tsi ní:ioht tsi waterihwahténtie’s ne Haudenosaunee tsi rontkoráhstha. Ne o’tára ka’nisténhsera enkontirihwanónwe’ne ónhka ohén:ton ia’tahá:ta’ne sok ronnónkwe enhonwatiianerénhseron ahotiwennaién:ta’ne tóka’ thénon tiorí:wa enhatirihwaia’ke, sok ki’ ne konnónkwe ó:ia’ enskonné:sake. Nó:nen akwé:kon ne né shahoti’tá:roten enhatirihwanónwe’ne, enhonwatirihwahehrhá:se ne kanakeráhsera. Thónek ki’ ó:nen enhonwarihwahní:rate ne confederacy.

“Akwé:kon nieionkwawén:naien,” waé’ron ne Kanonhsyonne Jan Hill skátne rotiio’te ne vice-principal ne Indigenous initiatives tánon reconciliation ne Queen’s University. “Nónen konnónkwe eniakwatkenní:sa, akwé:kon ki’ ne konnónkwe iotirí:waien ne akontá:ti, tánon nó:nen ne rónkwe tenháta’ne raotihén:ton ne akwé:kon ronnón:kwe akwé:kon ki’ ne ronnón:kwe rotiianerenhserá:ien ne ahontá:ti, kwah ken’ nithoión:’a tsi niió:re ne kwah thó:ion — ratikwé:kon.”

Wahén:ron ne Newhouse ne Canada kakó:ra waakaón:nien ne tahonnitiohkwakén:ni ahatíhsere ne Six Nations né ne Grand River kanakerahserà:kon ne 1924.

“Kakoráhsera iaakotenniéhte ne RCMP tánon wa’kanientháhrhoke tsi nón:we rontkennísaahtha tánon taiakonónhton’se tahonnitiohkwakén:ni,” wahén:ron ne Newhouse. “Ne takarihón:ni é:ren wahonwatiia’tenhá:wihte ne rotiiá:nehr ne ahontkó:rahste ne Six Nations, tánon ne Canada ne khok ne tehonanitiohkwakén:nion tsi ronwatiia’tará:kwen wathóntats tahatihthá:ren. Iah tha’teiotáhston ne confederacy tsi ká:ien ok iah ki’ thénon tehoti’shatstenhserá:ien tsi nonkwáti ne kakorahserà:kon.

Ne ohontsakaión:ne wahatí:reke ne taionnitiohkwakén:ni ne shontóhetste ne 1869 kaianerénhsera “An Act wahatinatónhkwe aiakókhwa tsi Onkwehón:we ronatena’tónhkwen tánon aiakaón:nien taionnitiohkwakén:ni” ne wathró:ris tsi enwá:ton ne kakoráhsera eniakaón:nien ne ohén:ton ia’tenhá:ta’ne ronnón:kwe khok tehonnitiohkwakén:ni tsi nonwéhshon ratinakeré:nion ne ó:nen tewáhsen énska tehonohseriiá:kon.

Oh na’kén:ke ne Indian Act wa’karí:wenhte tsi nenhatí:iere, ne band ratitsénhaiens shaiá:ta ohén:ton ia’tenhá:ta’ne tánon shaiá:ta ratsénhaiens tsi ní:kon ne enskah tewen’niá:we iená:kere ne’ tho nón:we, iah thaón:ton ká:ron ne tehniiáhshe, iah ni’ thaón:ton í:si’ nón:we ne tékeni iawén:re nihá:ti ratitsénhaiens iah thaón:ton í:si’ nón:we ne shaiá:ta ne ohén:ton iahá:take.

Ne Rotinónhses ónkwe, né:ne ratiiá:tare ne Haudenosaunee confederacy ratitsénhaiens né khok rotiianerenhserá:ien ne thénon ahatirihwanónwe’ne tánon thénon aterihwaseronní:sera, iah ne band ratitsénhaiens waé’ron ne Hill. Ne kanónhsesne rón:ton ne band ratitsénhaiens kakoráhsera nen’né:’e konwaio’ténhse, ne tho rón:nete ashakotíhrori tsi nikaianerenhseró:ten tánon ronnónha ratiié:nas ne Indian Affairs tewatká:was ohwísta, iah ki’ thaón:ton taontahatiríhsi ne Indian Affairs nahò:ten enkaianerenhserónni.

Ne 50 nihá:ti ne Rotiiá:nehre tióhton nihá:ti ne Mohawks, tióhton ne Oneida, 14 ne Onondaga, 10 ne Oneida, tánon sha’té:kon ne Seneca. 37 khok ratitskote.

“Tiorí:wa tsi iah teiakwatshén:ries ronnonkwe tsi naho’ténshon kari’wanóntha,” waé’ron ne Hill. “Kari’wanóntha aiakhiia’tatshén:ri ne ronatateweienentá:on ahotiió’ten, ionkwe’tí:io’s tánon ronatonkwe’takwaríhshion.”

Ontario Hubs are made possible by the Barry and Laurie Green Family Charitable Trust & Goldie Feldman.

Author
Thinking of your experience with tvo.org, how likely are you to recommend tvo.org to a friend or colleague?
Not at all Likely
Extremely Likely

Most recent in Indigenous