éWa’keweientéhta’ne tsi iah se’ kaneka tetewakenaktí:ios, tsi ónen wa’kateweiénste ne Kanien’kéha

Tewakatáhsawen akateweiénste ne akewén:na — Néktsi tsi niwatierenhá:tie iah tóka’ tha’takahswáthe’te nahò:ten ne Canadians tehonatenhontsó:ni ahotitó:kenhse ne Onkwehón:we aonsahontkwatáko tsi nihotiia’tawénhseron
By Shelby Lisk - Published on Nov 04, 2019
three family photos
Akhwà:tsire iah tehontá:ti ne onkwawén:na, tánon áhsen nenkahwistá:e’ke niió:re tkíteron ne akenakerahserà:kon ne Tyendinaga Mohawk Territory entehsahtén:ti. (Photos courtesy Shelby Lisk)

Comments

X

This article has been translated from English to Mohawk by Wilhelmina Beauvais with assistance from Hilda Nicholas. Click here to read this article in English. Read more about TVO.org's Indigenous-translation initiative.

Tsi wa’kehnhotón:ko ne TVO.org ne shitiahia’kseresón:ne, ne wa’kerá:ko tsi nón:we ne Kanien’kéha tsi akewennahnó:ten, kwah tewaksteríhens óksa akatkátho ne akewén:na tsi kahiá:ton, akatkátho nahò:ten watio’tén:en Kanien’kéha kahiá:ton, wake:ron onhte wáhi aioskátston tánon waké:ron iah tóka’ nonwén:ton e’tho thaiá:wen’ne.

Tóhkara’k niioháhake niaháke tóka’ wísk khok niiowén:nake onke’nikonhraién:ta’ne, tsi naho’ténshon kahiaton:nion né onkshnié:non sénha í:si’ nón:we onke’nikonhraién:ta’ne. Nónen enwakentó:ra’se akí:ron ne iowenné:shons, iah ki’ thaón:ton ne tia’taktón:tie rón:ne’s akheri’wanón:tonhse akí:ron “ tkaié:ri ken nahò:ten ká:ton?” Akhwà:tsire iah tehontá:ti ne onkwawén:na, tánon áhsen nenkahwistá:e’ke niió:re tkíteron ne akenakerahserà:kon ne Tyendinaga Mohawk Territory entehsahtén:ti.

Sewatié:rens ki’ skahtén:tie’s nenwatiahia’kserókten, skateweienstá:ne’s ne onkwawén:na, ók kwah í:ken tsi wakentorá:se tánon iah ónhka tekheienté:ri ne Kanà:tso (Ottawa) aiontatíheke ne Kanien’kéha. Ne Statistics Canada ne 2016 ronashé:ton ró:nen tóka’ 2,350 khok niiá:kon tsontá:tis ne onkwawén:na.

Ronhá:tien tsi iah tewatié:sen ne aiontá:ti thénon ki’ entisa’nikonhratihéntho ne aontahsewennineken’ne ne shehsothokon’kénhen raotiwén:na tewen’niawee’khon niiohserá:ke shihóntstha. Tóka’ nón:wa iah thaiohstó:ren’ne tánon enkarihwé:son, ók iah ne óia’ teká:ien e’tho niió:re tsi ion’wé:sen tsi enhsanonhtonniónhwe nó:nen ensathón:te’ne tánon enhserén:ha tsowén:na shaoié:ra tsi entehsewenninekén’ne. Ne ionkerihonnién:ni iena’tónhkhwa onkwá:wen ne owén:na.

Shontontié:renhte e’tho nontiá:tawen, wakathahitáhkhenen, érhar wákken, ake’nikonhrá:ke tsi wa’kí:ron érhar tsi ní:ioht ne dog, niiorihwá:’a, néktsi akonhá:a’k kwah ontiéshon.

Nó:nen enkthárahkwe akewén:na aorihwá:ke, tenka’nikonhrhá:ren akwé:kon onkwehshón:’a teniakotenhontsóhse kwató:ken nahò:ten ahotitókenhse: Iah tehonwatirihwá:wi ne akhwà:tsire ahonteweiénste tsi niionkwarihó:ten tóka’ ni’ ahonteweiénste ne raotiwén:na, néktsi nón:wa taskaén:ion, kateweiénstha ne akewén:na, ne kenna’tentká:iere akwé:kon nahò:ten ronahtón:ni ne akhwà:tsire. Iókste ne nahò:ten aiontkéhtate. Tewakwé:kon iontion’wéskwani aetewawará:ronke tsi iah tshieiotkontáhkwen tsi ronwatikarón:niskwe, néktsi tóka’ sonkwehón:we tánon iah ne shesewakára téken, enhsanonhtonniónhwe ki’ iah ne shesewaiá:ta.

Tho ki’ kí:ken niwakkaró:ten: katókas iah ká:neka tetewakenaktí:ios. Iah akenakerahserà:kon tetewakatehiá:ron iah e’tho tetia’tó:ten tsi ní:ioht ne onkwehshón:’a iónton aó:wen tsi natia’to’ténhake tsi konkwehón:we. Ken’k shitewátion sok onktókenhse tsik nitionkhíte nia’tékon shakonén:ni ehtà:ke nieionkhíhas áse’ ken iah tehonttó:kas tsi né: na’tia’tó:ten. Tió:konte wakate’shén:naien ne thénon aontakatá:ti tóka’ ni’ skátne aiakwá:ton. Wakaterién :tare tsi wakate’shén :naien, néktsi iókste ki’ né:ne aiontkéhtate.

Ótia’ke ni’ ne sénha thotí:ions ne akhwà:tsire iah kanakerahserà:kon tethonatehiá:ron. Ne rakhsótha teiohsotsherá:ne iah nonwén:ton tehothontá:ton aharihwahní:rate tsi ronkwehón:we tsi nonkwá:ti ne Mohawks of the Bay of Quinte raotitióhkwa, ne teiohsotsherá:ne akhsótha iakotatshenninión:ton nen’ né:e ne akonakerahserà:kon néktsi waakó:ti tsi onkwehón:we shahotiniá:ke ne rakhsótha. Ne tsi ne Canadian aokó:ra ontkátho tóka’ iah tesatatshenninión:ton tshihnarà:ken ki’ satena’tónhkwen. Ne ki’ wahnirá:ko khérenk ken’nikanatá:’a tsi nón:we iahiá:tien ákta ne Tyendinaga, 10 kilometres nàkon nonkwá:ti Deseronto konwá:iats.

Iah tekheientehrhá:on ne akhsotkénhen néktsi tiatate’kénha Shirley ionkró:ri ne akohwà:tsire iah tehontró:riskwe tsi ronnonkwehón:we ronskáneks se’s iáken tóhsa ónhka ahónttoke.

Ne akhtent iakéhiare ne khehsothókon teiohsotsherá:nen, Susan tánon Wellington Green iatatihéhkwe ne Kanien’kéha. Ontate’nistenhkénhen akwé:kon iako’nikonhraiénta’skwe nahò:ten rónton néktsi kwah iah teionthontátskwe ne akaónha aontaiontá:ti, thok nen’ né:e ní:ioht tsi iakéhiare ne aktant tsi iako’nikonhraién:ta’skwe ne akaónha áse’ ken enhonwasté:riste se’s ne ratsihénstatsi nó:nen tenhatewen’tawén:rie ne owén:na nónen Kanien’kéha tethorihwáhkwen.

Toronto tiakotehiá:ron ne ake’nisténha. Akenhnhá:ke tánon ne wentanó:rons sok ontatsóhtha tsi tiakonónhsote Tyendinaga nienhén:ien, iakehiá:re ne ronwanonhá:’a tsi ratatihéhkwe ne Kanien’kéha ne ohén:ton tahontská:on’. Tsi teiakenitháhrha, tánon tsi iatiateweiénstha skátne iatianonhtón:nions ki’ tóka’ nón:wa ohénton karihwatéhkwen tehatenonhwerá:tonskwe, owenna’shón:’a tenhsatenonhwerá:ton tsi nahò:ten rohsaá:nion ne tsi iohontsà:te, ne róntstha ahatiwennineken’ne nó:nen thénon ioterihwahtén:tion.

Ní:i tsi tewakatehiá:ron, kwah iah thénon tewakahrón:ken kén:niwa ne onkwawén:na. 10 khok niwahseriié:take tsi niensahonwí:sere iénhsewe ne onkwanakerahserà:kon. Iah ni’ tewakateweiéns:ton, tsi nón:we kateweienstá:ne’skwe, tsi ní:ioht ne Ratinien’kehá:ke ne kanakerahserà:kon ratiná:kere. Kehiahre se’s onkwara’seokón:’a enhonhshete ne Kanien’kéha nó:nen iontahsétha eniakwatswá’te. Iah ki’s thénon thakanonhtonniónhwe.

Iotatitén:ra’t ki’ ne akhká:ra tsi iah tewathró:ris tsi tehonatohetstánion nia’tékon tánon iah ki’ tehotikaronniá:ton. Ne tóka’ ne orihwí:io tsi iah tóka’ nonwén:ton tshiakahronkha’tsheraié:ri’ne. Ne e’tho naiawen’ne wentá:on’ takanatáhkwe tsi nón:we thatí:teron sénha ronatiohkowá:nen né rontá:tis, é:so iohserá:ke akatá:ton ne nek ié:ken aontió’ten akateweiénste tánon rontá:tis skátne aiakwé:sheke, tánon tsi nahò:ten wa’ke’nikonhraiéntahte, ohstón:’a wentó:re.

Iah ki’ kí:ken ne tekéntons enkátka’we tsi wakateweienstonhá:tie tánon enkátsthake nahò:ten ónen kewennaienté:ri’s, tánon tsi nontaiohtonhátie ne akhwà:tsire tánon ne onkwawén:na aorihwá:ke, ne TVO.org’s takawennaté:nion kaio’ténhsera iorihowá:nen ne akerihwá:Ke. Ne shontonkatehiarón:tie tóka’ ni’ shontakatáhsawen akateweiéns:te ne akewén:na iah nonwén:ton tewaké:ron katke ken Onkwehonwehnéha tsi enkahiá:tonke nahò:ten wakhiá:ton.

Nahò:ten sénha enhatirihó:wanahte ne owén:na, sénha ki’ ioiá:nere. APTN é:so rotikararáhston, né ó:ni ne “By The Rapids”, kwah iónnhe tsi tkára’s Joseph Teharón:iake Lazare, Kahnawa’kehró:non róhson kanien’keháke kahwà:tsire shakohtharáhkwen. Six Nation Polytechnic ó:ni rotíhson ne Kanien’kéha Owenna’shón:’a app, “Speak Mohawk” konwá:iats. Iah tekáien ne ó:ia sénha, takarihwáthe’te akhehró:ri ne nithotiión:sa tsi iorihowá:nen se’ tánon é:so sha’té:kena aionteweiénste ne akowén:na.

Kerihowanátha ontió’ten ne tsi iah tekatkathóskwe thénon ne aioianeréhake tsi ahonwanathró:ria’te ne onkwehón:we ne karihowanahthá:ke tsi náhe tonkatehiahrón:tie. Tsi na’tewaksteríhens kátkek orhon’kè:ne akatkétsko tánon akewennahnó:ten ne tekonré:nie’s í:i akewén:na tsi akahiá:tonke. Ne ki nen’ né:e tsi sha’tekena tsi naiá:wen’ne.

Ontario Hubs are made possible by the Barry and Laurie Green Family Charitable Trust & Goldie Feldman.

This article has been translated from English to Mohawk by Wilhelmina Beauvais with assistance from Hilda Nicholas. To read this article in English, click here. Read more about TVO.org's Indigenous translation initiative.

Tsi wa’kehnhotón:ko ne TVO.org ne shitiahia’kseresón:ne, ne wa’kerá:ko tsi nón:we ne Kanien’kéha tsi akewennahnó:ten, kwah tewaksteríhens óksa akatkátho ne akewén:na tsi kahiá:ton, akatkátho nahò:ten watio’tén:en Kanien’kéha kahiá:ton, wake:ron onhte wáhi aioskátston tánon waké:ron iah tóka’ nonwén:ton e’tho thaiá:wen’ne.

Tóhkara’k niioháhake niaháke tóka’ wísk khok niiowén:nake onke’nikonhraién:ta’ne, tsi naho’ténshon kahiaton:nion né onkshnié:non sénha í:si’ nón:we onke’nikonhraién:ta’ne. Nónen enwakentó:ra’se akí:ron ne iowenné:shons, iah ki’ thaón:ton ne tia’taktón:tie rón:ne’s akheri’wanón:tonhse akí:ron “ tkaié:ri ken nahò:ten ká:ton?” Akhwà:tsire iah tehontá:ti ne onkwawén:na, tánon áhsen nenkahwistá:e’ke niió:re tkíteron ne akenakerahserà:kon ne Tyendinaga Mohawk Territory entehsahtén:ti.

Sewatié:rens ki’ skahtén:tie’s nenwatiahia’kserókten, skateweienstá:ne’s ne onkwawén:na, ók kwah í:ken tsi wakentorá:se tánon iah ónhka tekheienté:ri ne Kanà:tso (Ottawa) aiontatíheke ne Kanien’kéha. Ne Statistics Canada ne 2016 ronashé:ton ró:nen tóka’ 2,350 khok niiá:kon tsontá:tis ne onkwawén:na.

Ronhá:tien tsi iah tewatié:sen ne aiontá:ti thénon ki’ entisa’nikonhratihéntho ne aontahsewennineken’ne ne shehsothokon’kénhen raotiwén:na tewen’niawee’khon niiohserá:ke shihóntstha. Tóka’ nón:wa iah thaiohstó:ren’ne tánon enkarihwé:son, ók iah ne óia’ teká:ien e’tho niió:re tsi ion’wé:sen tsi enhsanonhtonniónhwe nó:nen ensathón:te’ne tánon enhserén:ha tsowén:na shaoié:ra tsi entehsewenninekén’ne. Ne ionkerihonnién:ni iena’tónhkhwa onkwá:wen ne owén:na.

Shontontié:renhte e’tho nontiá:tawen, wakathahitáhkhenen, érhar wákken, ake’nikonhrá:ke tsi wa’kí:ron érhar tsi ní:ioht ne dog, niiorihwá:’a, néktsi akonhá:a’k kwah ontiéshon.

Nó:nen enkthárahkwe akewén:na aorihwá:ke, tenka’nikonhrhá:ren akwé:kon onkwehshón:’a teniakotenhontsóhse kwató:ken nahò:ten ahotitókenhse: Iah tehonwatirihwá:wi ne akhwà:tsire ahonteweiénste tsi niionkwarihó:ten tóka’ ni’ ahonteweiénste ne raotiwén:na, néktsi nón:wa taskaén:ion, kateweiénstha ne akewén:na, ne kenna’tentká:iere akwé:kon nahò:ten ronahtón:ni ne akhwà:tsire. Iókste ne nahò:ten aiontkéhtate. Tewakwé:kon iontion’wéskwani aetewawará:ronke tsi iah tshieiotkontáhkwen tsi ronwatikarón:niskwe, néktsi tóka’ sonkwehón:we tánon iah ne shesewakára téken, enhsanonhtonniónhwe ki’ iah ne shesewaiá:ta.

Tho ki’ kí:ken niwakkaró:ten: katókas iah ká:neka tetewakenaktí:ios. Iah akenakerahserà:kon tetewakatehiá:ron iah e’tho tetia’tó:ten tsi ní:ioht ne onkwehshón:’a iónton aó:wen tsi natia’to’ténhake tsi konkwehón:we. Ken’k shitewátion sok onktókenhse tsik nitionkhíte nia’tékon shakonén:ni ehtà:ke nieionkhíhas áse’ ken iah tehonttó:kas tsi né: na’tia’tó:ten. Tió:konte wakate’shén:naien ne thénon aontakatá:ti tóka’ ni’ skátne aiakwá:ton. Wakaterién :tare tsi wakate’shén :naien, néktsi iókste ki’ né:ne aiontkéhtate.

Ótia’ke ni’ ne sénha thotí:ions ne akhwà:tsire iah kanakerahserà:kon tethonatehiá:ron. Ne rakhsótha teiohsotsherá:ne iah nonwén:ton tehothontá:ton aharihwahní:rate tsi ronkwehón:we tsi nonkwá:ti ne Mohawks of the Bay of Quinte raotitióhkwa, ne teiohsotsherá:ne akhsótha iakotatshenninión:ton nen’ né:e ne akonakerahserà:kon néktsi waakó:ti tsi onkwehón:we shahotiniá:ke ne rakhsótha. Ne tsi ne Canadian aokó:ra ontkátho tóka’ iah tesatatshenninión:ton tshihnarà:ken ki’ satena’tónhkwen. Ne ki’ wahnirá:ko khérenk ken’nikanatá:’a tsi nón:we iahiá:tien ákta ne Tyendinaga, 10 kilometres nàkon nonkwá:ti Deseronto konwá:iats.

Iah tekheientehrhá:on ne akhsotkénhen néktsi tiatate’kénha Shirley ionkró:ri ne akohwà:tsire iah tehontró:riskwe tsi ronnonkwehón:we ronskáneks se’s iáken tóhsa ónhka ahónttoke.

Ne akhtent iakéhiare ne khehsothókon teiohsotsherá:nen, Susan tánon Wellington Green iatatihéhkwe ne Kanien’kéha. Ontate’nistenhkénhen akwé:kon iako’nikonhraiénta’skwe nahò:ten rónton néktsi kwah iah teionthontátskwe ne akaónha aontaiontá:ti, thok nen’ né:e ní:ioht tsi iakéhiare ne aktant tsi iako’nikonhraién:ta’skwe ne akaónha áse’ ken enhonwasté:riste se’s ne ratsihénstatsi nó:nen tenhatewen’tawén:rie ne owén:na nónen Kanien’kéha tethorihwáhkwen.

Toronto tiakotehiá:ron ne ake’nisténha. Akenhnhá:ke tánon ne wentanó:rons sok ontatsóhtha tsi tiakonónhsote Tyendinaga nienhén:ien, iakehiá:re ne ronwanonhá:’a tsi ratatihéhkwe ne Kanien’kéha ne ohén:ton tahontská:on’. Tsi teiakenitháhrha, tánon tsi iatiateweiénstha skátne iatianonhtón:nions ki’ tóka’ nón:wa ohénton karihwatéhkwen tehatenonhwerá:tonskwe, owenna’shón:’a tenhsatenonhwerá:ton tsi nahò:ten rohsaá:nion ne tsi iohontsà:te, ne róntstha ahatiwennineken’ne nó:nen thénon ioterihwahtén:tion.

Ní:i tsi tewakatehiá:ron, kwah iah thénon tewakahrón:ken kén:niwa ne onkwawén:na. 10 khok niwahseriié:take tsi niensahonwí:sere iénhsewe ne onkwanakerahserà:kon. Iah ni’ tewakateweiéns:ton, tsi nón:we kateweienstá:ne’skwe, tsi ní:ioht ne Ratinien’kehá:ke ne kanakerahserà:kon ratiná:kere. Kehiahre se’s onkwara’seokón:’a enhonhshete ne Kanien’kéha nó:nen iontahsétha eniakwatswá’te. Iah ki’s thénon thakanonhtonniónhwe.

Iotatitén:ra’t ki’ ne akhká:ra tsi iah tewathró:ris tsi tehonatohetstánion nia’tékon tánon iah ki’ tehotikaronniá:ton. Ne tóka’ ne orihwí:io tsi iah tóka’ nonwén:ton tshiakahronkha’tsheraié:ri’ne. Ne e’tho naiawen’ne wentá:on’ takanatáhkwe tsi nón:we thatí:teron sénha ronatiohkowá:nen né rontá:tis, é:so iohserá:ke akatá:ton ne nek ié:ken aontió’ten akateweiénste tánon rontá:tis skátne aiakwé:sheke, tánon tsi nahò:ten wa’ke’nikonhraiéntahte, ohstón:’a wentó:re.

Iah ki’ kí:ken ne tekéntons enkátka’we tsi wakateweienstonhá:tie tánon enkátsthake nahò:ten ónen kewennaienté:ri’s, tánon tsi nontaiohtonhátie ne akhwà:tsire tánon ne onkwawén:na aorihwá:ke, ne TVO.org’s takawennaté:nion kaio’ténhsera iorihowá:nen ne akerihwá:Ke. Ne shontonkatehiarón:tie tóka’ ni’ shontakatáhsawen akateweiéns:te ne akewén:na iah nonwén:ton tewaké:ron katke ken Onkwehonwehnéha tsi enkahiá:tonke nahò:ten wakhiá:ton.

Nahò:ten sénha enhatirihó:wanahte ne owén:na, sénha ki’ ioiá:nere. APTN é:so rotikararáhston, né ó:ni ne “By The Rapids”, kwah iónnhe tsi tkára’s Joseph Teharón:iake Lazare, Kahnawa’kehró:non róhson kanien’keháke kahwà:tsire shakohtharáhkwen. Six Nation Polytechnic ó:ni rotíhson ne Kanien’kéha Owenna’shón:’a app, “Speak Mohawk” konwá:iats. Iah tekáien ne ó:ia sénha, takarihwáthe’te akhehró:ri ne nithotiión:sa tsi iorihowá:nen se’ tánon é:so sha’té:kena aionteweiénste ne akowén:na.

Kerihowanátha ontió’ten ne tsi iah tekatkathóskwe thénon ne aioianeréhake tsi ahonwanathró:ria’te ne onkwehón:we ne karihowanahthá:ke tsi náhe tonkatehiahrón:tie. Tsi na’tewaksteríhens kátkek orhon’kè:ne akatkétsko tánon akewennahnó:ten ne tekonré:nie’s í:i akewén:na tsi akahiá:tonke. Ne ki nen’ né:e tsi sha’tekena tsi naiá:wen’ne.

Ontario Hubs are made possible by the Barry and Laurie Green Family Charitable Trust & Goldie Feldman.

Related tags:
Author
Thinking of your experience with tvo.org, how likely are you to recommend tvo.org to a friend or colleague?
Not at all Likely
Extremely Likely

Most recent in Indigenous