Aionaktó:take ne Onkwehón:we ratirihowanáhtha raotirihwá:ke tsi nonwéhshon ne Canadian ratirihowanáhtha

Teionkwatenhontsó:ni aionaktó:take tsi nón:we aón:ton aiakwathró:ri ne onkwakara’shón:’a – tánon iah tha’teiotenhontsóhon taiakwarihwáthe’te, aontaionkwáton’ne tóka’ ni’ aiakwanonhtonniónhwe teiakwa’nikónhrhare
By Shelby Lisk - Published on Sep 03, 2020
Ne Indigenous 150+ training program, e’tho nontá:wehte ne Indigenous 150+ film and conversation series, JoAnne Fishburn of Good Influence Films iakóhson, tsi tekarihwa’será:kwen ne Truth and Reconciliation Commission. (Courtesy of JoAnne Fishburn)

Comments

X

This article has been translated from English to Mohawk by Wilhelmina Beauvais. To read this article in English, click here. To learn more about TVO.org’s Indigenous translation initiative, click here.

Shiwatenhni’to’ktá:ne ne Enníska, atekhwara’tsherákta kitskótahkwe, kkaenión:nions Facebook ónen e’tho waokétohte kahiá:ton: Onkwehonwehnéha – “Niá:ien enshakotirihón:nien nithotiión:’a ahonteweiénste tánon ehskenén:’a tsi ní:ioht tsi tahatihthá:ren akohrénshon tsi nihotirihò:ten ahonthrória’te.” Kí owenna’shón:’a shontakatáhsawen ne akerihowanáhthake né: shikewenní:saks ónen áhsen niiohserá:ke tsi náhe: “Kí nahò:ten ia’tehonó:ien né:ne ahshakotirihón:nien nithotiión:sa Onkwehón:we tánon ne iah tehonnokwehón:we ahonteweiénste tsi nikaianerenhseró:ten aiakoió’te ne Onkwehonwé:ne kanakerahserà:kon, enhonteweiénste tsi ní:ioht tsi ahonwatiri’wanontonniónhase, oh ní:ioht tsi ehskenén:’a tsi tahatihthá:ren ne oiáshon nihotirihò:ten, tánon ahatithárahkwe ne aonhetkén:take tsi nihatiia’tó:ten.”

Ne Indigenous 150+ training program, e’tho nontá:wehte ne Indigenous 150+ film and conversation series, JoAnne Fishburn of Good Influence Films iakóhson, tsi tekarihwa’será:kwen ne Truth and Reconciliation Commission calls to action – e’tho wa’ká:ra’ne ne kaié:ri niiahia’kserá:ke online tsi wahonteweiénste ratiiá:tare ne shakonaten’nikónhrawis tánon ne ronatatahtentiá:ton thénon. Thóne ónen iá:ia’k niiahia’kserá:ke enhotiió’ten tsi enhonteweiénste ne ó:ni ne tenhatihna’netáhko ne podcast karihowanáhton skátne ne ronwatihonkará:wi Onkwehón:we wahotiió’ten.

Wa’katatsenninión’te tsi waonkeríhon wa’kheiatia’táhrhase. Wahonní:ron 11 shískare Enniskó:wa entewatáhsawen.

Wakéhre aiá:wens ahatinaktó:ten ne ahatihtharahkwe ne aioianerén’ne tánon ahatirihwakwé:nienste ne Onkwehonwé:ne kanakerahserá:kon. Ahatinaktó:ten ahatihthárahkwe tsi iahonatahsonterá:tie tsi ronwatikarewátha ne Onkwehón:we nó:nen karihowanáhthake enthontá:ti. Ne teiorí:wake iah nonwén:ton teionkerihonnién:ni tsi wa’kateweiénste ne akerihowanáhthake.

Tsi iá:we iah nonwén:ton ne tehotihtharáhkwen iah ki’ tewake’nikonhraiénta’skwe tánon iah tewátien ka’ nón:we niá:ke akeri’wí:sake. Wa’kanonhtonniónhwe tóka’ nónwa iah í:i tewaká:wen ne akerihowanáhthake ónen ni’ wa’káttoke tsi né se’ tsi ní:ioht tsi í:kehre aontió’ten ne Onkwehonwé:ne kanakerahserá:kon tánon iah ne sháka té:ken tsi ní:ioht tsi wa’kateweiénste ne akerihowanáhthake tánon tóhsa kénneka aontakeriwaráhkwe. Wa’kateweiénste ne akeráhsthake tsi akerihowanáhthake, tió:konte se’s kanonhtonnión:kwas oh ónhte ní:ioht tsi akaráhston, énska tsi ní:ioht tsi aonthró:ri tsi karáhston tsi niieia’tó:ten tsi niiakorihò:ten aonthró:ri tsi karáhston, tóhsa kà:ron naonthró;ri ne karáhston (tóka’ ni’ tió:konte) ne nónwa tsi nihatiia’tó:tens. Ne rontahónhsatats orihwase’shón:’a tehonatenhontsó:ni ahoti’nikonhraién:ta’ne nahò:ten kén:tons tsi ní:ioht tsi karáhston. Ne ki’ aorí:wa, ne tkaráhstha rotikwatákwen oh naiá:wen’ne ne ratiwennahnó:tha óksa’k ahónttoke tsi “Okwehonwehnéha oká:ra.” Kí óksa’k tkahsaáhton tsi raiá:tare, ro’nahkwá:e’, tekaierón:nion ne raohkwé:nia, ohsthó:seri – iah se’ nia’tewenhniserá:ke e’tho tetiérha iah ni’ ó:ni ne ronatia’ke onkwehón:we ne kheienté:ri’s.

Tsi takatehiá:ron ne akenakerahserá:kon, kwah thok ákta ne Tyendinaga Mohawk Territory, iah tewakateweiénston ne tsi niionkwarihó:ten ne shikeksá:’a. Sáhksa tsi wa’kateweiénste ne fine-arts degree ne university, wa’tkanátahkwe ionsaká:tien ne kanakerahserá:kon skátne aonsaiakwá:ton, wa’katatshenní:nion’te akateweiénste ne Kanien’kéha owénna, aonkwetá:se’s wa’kheientehrha’ne, wa’kateweiénste kwah tsi niwakkwé:nion, tánon tho ni’ nikahá:wi kateweiensthákwe ne akeráhsthake tsi kerihowanáhtha ne Loyalist College. Nahò:ten kateweiensthákwe ne Onkwehonwehnéha (ourways as Kanyen’kehá:ka) – aonkatonkwe’takwaríhshion, oh ní:ioht ne tsi niionkwarihó:ten – wattiaterihwatíha tsi nahò:ten nen’né:’e wa’kateweiénste ne karihowanátha ionterihwaienstáhkhwa tsi nahsheiatié:ra’se ónhka tánon ne tsa’taktóntie. Tió:konte se’s katateri’wanontón:ni ne kenontsí:ne aionkhiríhon, onkwehón:we aionthró:ri, sha’taiá:wen’ne thénon tahontá:ton, tsi áhontste raoti’shatsténhsera tánon nahò:ten ronaterihwaién:ni ne ratirihwaró;roks ratirihowanátha. Ne ó:ni wa’tka’nikonhrhá:ren tsi taionkehtáhkwe ne ontionkwé:ta tsi nahò:ten waonkkaratónhase tánon oia’tsi ní:ioht tsi wahonthró:ri ne ratihiátons. Tánon tió:konte ní:i wakahskéhnhen oh ní:ioht tsi aontakewenninekén’ne oh naiá:wen’ne sénha ahotiianeráhsten ne onkwehón:we tsi ní:ioht ne aké:sake sénha aiorihowá:nen karáhston tóka’ ni’ akakariió:hake.

Iakotirihonnién:ni tánon skátne ionkwaió’te waonkhró:ri akaten’nikón:raren tóhsa’ kénneka ia’tahonhsiharáhte tsi “konkwehón:we kerihwaró:roks kerihowanáhtha” – khare ónen kwah wa’ka’nikonhrókten thénon akathró:ri ne Onkwehonwehné:ha okara’shón:’a sok na’ nen’ né:’e ne ratihnarà:ken ratirihwaró:roks enwá:ton nen’ né:’ enhatihiá:ton ne rontswá:tha aorihwa’shón:’a tóka’ ni’ thénon ne kakoráhsera aorihwa’shón:’a, tóka’ ni’ tsi ní:ioht ne óhontsa. Ne skátne waakwateweiénste wahonní:ron se’s tsi iáwe konkwehón:we enwatié:nawa’se ki’ tsi niwatio’tenhseró:ten: shaiá:ta wahakhró:ri tsi “nihote’kewhen tsi watié:sen ní:i Onkwehonwé:ne niá:ke.” Tsi nonkenehrá:ko shioronhké:nek wa’kkwé:ni wa’thirihwa’serákwa’se.

Tsi ónen tontakanonhtonnión:ko, nahò:ten wákehre ahiri’wanóntonhse, “Íhsehre ken ahsatkéhtate tho niiókste tánon iaweriahsanón:wakt ahsatá:ti ne raotirihwá:ke ne tsi iokwé:ne? Íhsehre ken ahsatkátho nahò:ten ronthró:ris ne raotiká:ra shakonén:ni ne sonkwé:ta tehati’nikonhrhárha tóka’ ni’ konwakarón:nis ne kakoráhsera? Enhshé:ken ne Onkwehón:we ronwatikarewáhton tánon renhnará:ken rarihwaró:roks ne thotharáhkwen tsi nihotironhiá:ken tánon ‘tenthontkétsko’?” Akí:ron ki’ ní:i enthén:ron iah. Nia’tewenhniserá:ke ní:i ne wakatkéhte tsi Onkwehón:we tánon khká:ratons. Wakkéhte ne iókste tsi ki’ ní:ioht ne sha’tetionkwáions ronatkéhte, iakwate’niéntha aonsonttakwaríhsi nahò:ten ne iah tetkaiéri ronathró:ri ne ratirihwaró:roks (tánon ratikwé:kon ne ratirihowanáhtha), é:so iohserá:ke ónen thonatká:wen tánon shékon thontká:was ne ahonwatikarón:ni tsi ní:ioht tsi ronwennén:ni oh nahatiia’to’ténhake ne Onkwehón:we.

Takatáhsawen ne 10-niiahia’kserá:ke podcast tánon ne leadership program ne Enniskó;wa, kwah ne’ ónen tontáhsawen ahatihnhotón:nion ne tsi wa’kahnrá:tarine ohontsakwé:kon. Sean Vanderklis ohén:ton iérate, Anishinaabe karihowanátha tánon podcast thatá:tis ne One Dish, One Mic, tekentiohkwake ne 12 nihá:ti nithotiión:sa tsi niwa ne Canada nithonéhseron, wahatíhsa ne kaié:ri niiahia’kserá:ke wahonteweiénste ne podcasting ahotiió’ten. Waakwateweiénste ne taiakwahna’netáhko ioiá:nere tsi aiakothón:te’ne, tho í:kare ahsanonhtonniónhwe tsi niionákta tsi nón:we níhse’s, naho’ténshon ká:ien ne’ tho, tsi niió:re tká:niote ne kawennaié:nas nahò:ten énhsatste ne waterihwateweién:tons a’ó:wen, oh ní:ioht tsi ahsatá:ti aio’nikonhraientáhton tánon tsi niiohstó:re tsi ahsatá:ti (í:i ní:i wa’katatón:nien ne tsi nón:we aiakowennakétohte ronnón:nis áhsire wa’kenonhsónnia’te tsi kanonhwétstha). Waakwateweienste  ni’ ó:ni ne aiakwawennahserón:ni tánon tsi ní:ioht tsi ioió’tens ne podcast (tsi enwatenhnhotón:ko, tsi na’tehonteron, ónhka tenhatihthá:ren tóka’ ni’ oká:ra, ontéhsa). Waakwatahonhsátate ne podcast nia’tehiahia’kseráke ne saiakwatharáhkwe ónhka ne thénon washakotiri’wanontonnión:hase tánon tsi nahò:ten wáhontste tsi wahatiká:raton.

Tsi ónen waakwáhsa tsi iakwateweiénstha, iakwakwé:kon ahsenshon ní:kon waatión:ne ne thénon aiakwaká:rarahste, ohna’kén:ke ia’thatiiéstánion akwé:kon sha’taiákwatste ne podcast. Iakwakwé:kon waakwathró:ri nahò:ten kéntons tsi nahò:ten ionkwana’tónhkwen: Onkwehonwé:ne kanakerahserá:ien, tkaráhstha tánon tashakoti’nikonhraté:ni. Io’nikonhraién:ta’t tsi ónen káhson, iohsté:ris, tánon ensarihón:nien tsi ní:ioht tsi rotíhthare, skátne ne waonkhihénte’se tsi nón:wa ní:ioht ne iehiá:tons tsi ní:ioht tsi enhontswa’te tánon iehiá:tons Drew Hayden Taylor, teiontierón:nions tánon iakón:nis ne tkaráhstha Jennifer Podemski, tánon ne rotkwé:nion tsi rahiá:tons Jesse Thistle.

Nia’tékon tsi ní:ioht tsi kerihwaró:roks, watio’tén:en ne owenna’shón:’a, video, tánon akerahstá:nion, tsorí:wa ki’ háro’k shiwakateweiénston né:ne ahsewennahserón:ni. Wakeweientehtá:on ne kwah tokén:en akaten’nikón:raren ne ónhka tsi ní:ioht tsi entiewennineken’ne tánon tsi niiakokaró:ten, nek tsi ióhstore onke’nikonhraién:ta’ne tsi é:so ne podcast iah skátine khok téken – ne ki nen’ ne’ kéntons sénha wé:ne (ióken) tsi ní:ioht ne oiáshon karihwaró:ron. Nónen kahiatón:nion ne thénon enkathró:ri iah ki’ thasatkátho nahò:ten enkheri’wanón:tonhse tóka’ ni’ nahò:ten waakenithárahkwe, né:ne ohna’kénke enhsatkátho, í:i kwah tokén:en tentekkaén:ion sok nón:wa ne thakaén:ions ohén:ton akarihowanáhton. Ne podcast rotiió’te iah nen’ né:’e tho niió:re tsi énskak tsi nonkwá:ti aontahatirí:warahkwe, enhonthró:ri ni’ ó:ni nahò:ten ne’ ronnonhtón:nions, ne iotkáte ne oká:ra ne énratste kwah tsi nahò:ten waé’ron ne ónhka tehotíhthare sénha ahréneste nahò:ten í:ienhre aiaié:ron ne tsi niká:ien shakori’wanontonnión:ni. Tsi náhe ki waonkwaió’ten wa’katattreke aonke’nikonhratshaníhton tsi wakathónte wakewennake’tóhtha tánon wa’khiá:ton tánon wa’katatewennaráhste tsi wakká:raton, iah nonwén:ton tewakanonhtonniónhon enkkwé:ni ken, tánon orihwí:io wa’kón:ni tsi wakanonhtonniónhon iah ki’ nonwén:ton tha’taonterihó:ko. Nek tsi ónen ki’ nón:wa ne tontiérenhte aká:wen podcast ioiakén:en. (Enhsetshén:ri tsi nón:we ne Spotify, Google podcasts, tánon Apple podcasts. Enwá:ton enkí:ron ohontsakwé:kon iéwe’s.)

Kí nahò:ten waakwateweiénste iah né khok ne podcasting teionkhirihonnién:ni: tsi nikarí:wes ne 10 niiahia’kserá:ke, waonkwanakerahseraién:ta’ne. É:so ne iah teion’wé:sen nahò:ten waakwathá:rahkwe tánon nia’té:kon waakwaweientéhta’ne tsi niionkwaia’tawénhseron, tsi nonkwá:ti ne tsi niionkwarihò:ten tánon tsi ní:ioht tsi ieiakwatkáthos nahò:ten táwe. Tánon ronhátien tsi í:si’ nón:we ne sewenhní:ta tsi náhe tiotéhson nahò:ten waakwateweiénste ne ki’ sháka shékon teiakwatátkens: teiakwatate’nikón:rare tánon ne iakwanaktó:tha ne taiakwahtharón:nion.

Tsi naawénhseron onkehiahráhkwen tsi iorihowá:nen se’ aionaktó:take tsi nónwe iá:ien ne Onkwehón:we skén:nen tsi aionnonhtonnionhwe nónen iakohtharáhkwen ne orihwa’shón:’a iah tekari’wanóntha ne tó ní:ioht tsi taierihwáthe’te iah ni’ ó:ni tekari’wanóntha taion’nikonhrhá:ren ónhka ne iah thaiakawerien’tí:io tóka’ ni’ aionnonhtonniónhwe aiakésake taie’nikonhrhá:ren. Kí ionkwanakerahseraientá:on teiakwatatsnié:nons aiakwattoke ónhka’ ní:i tánon teiakwahshnie ne onkwatónhnhets – ki tsi nónwe ieiakwétha iah ne khok teiakwatharáhkhwa ne thénon aionkwakaré:wahte, é:so óni ionkwaiéshons kwah sha’teiorihowá:ne. Tóka’ thénon wakaterién:tare ne Onkwehonwé:ne ne ki’ ne ronnon’wéskwani ahotiiéshon khta’tehontatié:ron tho ní:ioht tsi tehontatena’tón:ni tsi tehontatenorónkhwa, tehontaterién:tare, tánon onónhkwa ne aiakoiéshon.

Kí nahò:ten waakwateweiénste iah Onkwehón:we khok té:ken ne waé’ron ne JoAnne Fishburn, otia’ke South Asia, Nigerian, Ohontsakaión:ne (European) nithoné:non – ronne’skwe ne kanatowá:nen’s tánon kanakerahseraké:ron Nunavut tsi ní:iore ne New Brunswick tánon British Columbia. Ne tontié:renhte tsi náhe shikónhnhe ne tho ní:iore tsi skén:nen tánon wa’tiakwatatkwé:nienste skátne ne Onkwehón:we tánon ne iah tehonnokwehón:we, nia’té:kon wa’tiakwatateri’wanontonniónhase, waakwatahónhsatate tánon nia’tékon waakwaweientéhta’ne. Tsi iáwe nia’teiontionhontsáke tsi naakwá:iere nia’tewenhniserá:ke tsi waakwahnhotón:ko tánon saiakwahnhó:ton teiotwe’nón:ni tsi waakwanitskotón:nion tánon akwé:kon waakote’shennaién:ta’ne aiontá:ti. Ne wahotiio’ten wahatinaktó:ten ónhka í:ienhre thénon aieri’wanón:ton tánon aiaié:ron nahò:ten nen’ né:’e ionnonhtón:nions, tánon iakwakwé:kon waakwarihwakwé:nienste tsi akwé:kon ó:ia na’té:ioht nahò:ten ionkwaterién:tare tánon nahò:ten teionkwatohétstanion tahatíhawe tsi wa’tiakwatharón:nion. Waakwatharáhkwe oh ní:ioht tsi eniakhiiéntere’ne ne tsi nahatiia’to’ténhake, taon’sontté:ni tsi niiawén:en ne akonwanatsté:riste, tsi niiawénhseron tsi ia’tehonatiéston tánon ronwatikarewáhton, tánon tóka’ ken ahonteweiénste ne iah tehonnokwehón:we ne Onkwehonwenéha owénna. Waakwathárahkwe tsi niiawén:en shahón:newe ne ákte nithoné:non, karíhton tsi ni iah tethotirihwaié:ri tánon tsi iah tha’teká:ta’s tsi ionkhikenhrón:ni.

Tóka’ se’nikón:rare tsi niiá:wens, saterién:tare ki’ ne ratirihwaró:roks tsi ónen ieióhe ahonnonhtonniónko nahò:ten tehontewen’tawén:rie. Ratirihwaró:roks tsi níwa ne North America ronte’niéntha aonsonttakwaríhsi ne tsi nontaiawénhsere tsi ní:ioht tsi ratirihwatáahs ne wahón:nise nahò:ten tiorí:wa tsi nishakotikenhrón:ni ne ratiríhton ne tsi ní:ioht ne tieia’torehtáhkhwa. Ne Brandi Morin, ierihwaró:roks Cree, Iroquois tánon O’serón:ni teiakotiéston, ronwatihiatón:ni ne Elle magazine, “Ne 2020, ne é:so ne ratihnarà:ken thontá:tis ne TV tkaráhstha enhonwatithárahkwe ne million nihá:ti Ratihóntsi, Onkwehón:we tánon ne ktihonsóhkwate (BIPOC) tó: sha’takenáhske tsi ronnónhnhe tánon ne ronatiokowá:ne ne ratirihwaró:roks ratihnarà:ken enhonthró:ri ne onkwaká:ra, é:neken enhatihiá:ton ratiri’wanóntha tóka’ ken shékon ká:ien ne ahonwatikén:ron ne kén:en iohontsáte.”

Ne Indigenous 150+ program tehotirihwa’será:kwen ne thitkanenhrá:ien ratirihwaró:roks ratirihowanátha ronwanatiéskwani ken? Kwah iah thénon enwá:ton ki’ tho nentewéhte. Ne sháka ne Ratirihwaró:roks ne Ónkwe nahò:ten Iakoianerenhserá:ien’ Indigenous Reporters Program. Tánon nahò:ten rotihrharátston ne Ionterihwaienstahkhwaniónkhwa – tsi nón:wa ní:ioht ne Carleton University, nahé:a rotihrharátston ahonténhnha’ne ohén:ton ia’tahá:ta’ne ne Ratirihwaró:roks, Ktihatité:nion tánon ratikwékon tsi enhonwanaté’:shennon; Ryerson University kátats ónhka aionteweienste ne Aierihwá:ta ne tsi niakonakerahseró:ten “Reporting on Race: The Black community in the media” (tho nontáwehte kí:ken né tsi wahatihsennaró:roke ne ronterihwaiénstha). Akwékon ki ensahshnié:non tsi nakaié:ren tsi akarihwaró:ron ká:ron tsi nahonwanatiéskwen tsi ní:ioht tsi ahónttoke ne BIPOC.

Tsi nahò:ten waonkhihró:ri ne Morin, tóka í:tewehre aetewatkátho taontté:ni ne Karihwaró:ron wentá:on ki’ sénha ronatiohkowá:nen ne BIPOC eniethiwenná:ronke ahonthró:ri ne raotiká:ra. Thok ki’ ní:kon tsi teiotsteríha ahontenhnha’ne í:si’ nón:we ne BIPOC ratirihwaró:roks, tsi niká:ien ne ónen ne ionkwaió’te iakwatkáthos tsi nahò:ten ne tkaié:ri ahsataterákwen, aiakhi’nikonhrá:reke ken aionkhiiatia’táhrhase aiakwaterí:io, nia’tewenhniserá:ke iakwattó:kas tsi iaonkhihrehá:tie ohnà:ken né tsi iah tha’tehatíhsnie ne onkwakara’shón:’a. Tsi nahò:ten wahén:ron ne Jesse Wente ne CBC’s Metro Morning last month, “Iah thaón:ton nek ne tho aetewé:sheke tsi ionáktaien. Ne teionkwatenhontsó:ni ne taonsonhtó:takwen tóhsa thénon ó:ia aionaktó:take.”  

This is one of a series of stories about Indigenous issues brought to you in partnership with Carleton University’s School of Journalism and Communication.

Ontario Hubs are made possible by the Barry and Laurie Green Family Charitable Trust & Goldie Feldman.

Author
Thinking of your experience with tvo.org, how likely are you to recommend tvo.org to a friend or colleague?
Not at all Likely
Extremely Likely

Most recent in Indigenous